Országosan Volánbusz lesz

Október 1-jétől országszerte egyetlen nagy állami társaság végzi a helyközi autóbuszos közösségi személyszállítást.

Hónapok óta zajló előkészítő munka után sikeresen megtörténik az egyesülés, amelynek eredményeként a hat regionális közlekedési központ jogutódlás útján beolvad a Volánbusz Zrt.-be a közúti közösségi közlekedés fejlesztése és az utasok magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében. Ezzel közel tizenkilencezer fővel Magyarország harmadik legtöbb munkavállalóját foglalkoztató állami társaság jön létre. Az integrációs folyamat, melynek lebonyolításával a társaság elnök‑vezérigazgatója, Dávid Ilona lett megbízva, ezzel nem ér véget. Az elkövetkezendő időszakban számos feladat vár megoldásra, többek között a területileg eltérő tevékenységek, informatikai rendszerek összehangolása, a feltárt párhuzamosságok megszüntetése, a szakterületek működésének egységesítése.

Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: „A magyar állam részéről alapvető tulajdonosi elvárás, hogy az állami vállalatok hatékonyan működjenek, ezáltal hozzájárulva hazánk versenyképességének növeléséhez. Az integrációs folyamat végére egy szakmailag jól felkészült, az utazási és a megrendelői igényekhez jobban igazodó, hatékonyabban működő és gazdálkodó, versenyképes közlekedési vállalat jön létre, amely nem csupán pozíciójának megtartására törekszik, hanem képes új piacok felé is nyitni.”

Az egyesülési folyamat sem a menetrendre, sem az utazási tarifákra nincs hatással, ugyanakkor az országos szolgáltatási lefedettséggel rendelkező társaság egységesebb és egyben magasabb színvonalú szolgáltatást tud majd nyújtani az utazóknak. Az integrációtól eredményesebb, hatékonyabb működést vár a kormány.

Az integráció a munkavállalók többségénél a napi feladatokat tekintve semmilyen változást nem okoz, hosszú távon viszont számos előnnyel jár, hiszen a Volánbusz Zrt. az új szervezeti keretek között erősebb, stabilabb hátteret és kiszámíthatóbb munkahelyet biztosít a dolgozók részére. A folyamat az érintett szakszervezetek, érdekképviseletek teljes körű bevonása, tájékoztatása mellett zajlik.

A tulajdonosi szándék szerint az integráció elősegíti a piacnyitásra történő felkészülést, hozzájárul a szolgáltatási színvonal növeléséhez, melynek köszönhetően az állami társaság sikeresebben vehet részt a helyközi autóbuszos közszolgáltatási feladatok ellátására kiírandó pályázatokon, valamint hatékonyabban bonyolíthatja le az eszköz-, anyag- és járműbeszerzéseket.

Az átszervezésre azért van szükség, mert a jövő év végéig meg kell nyitni a vidéki távolsági buszközlekedési piacot a hazai és nemzetközi magáncégek előtt is – 2019. december 31-én ugyanis lejárnak a regionális közlekedési központok helyközi személyszállítási közszolgáltatási szerződései, ezzel pedig új korszak köszönt be a hazai autóbuszos közlekedésben. A szerződések lejárta után a hazai személyszállítás liberalizációjának végső határnapjáig, 2020. december 31-éig, további egy évig fognak még szolgáltatni az állami tulajdonú egykori Volán-vállalatok. Nemzetközi forgalomban már most is éles verseny van, elég, ha a német FlixBus vagy a cseh RegioJet járataira gondolunk, amelyeket sok magyar utas is használ – sőt, hazai viszonylatban sem idegen, hogy egy-egy járatot sikerrel működtet egy magáncég.

Az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) még tavaly év végén előzetes tájékoztatókat tett közzé a közszolgáltatási szerződésekre vonatkozóan, melyekből kiderült, hogy azokat százhúsz hónapra (tíz évre) tervezik megkötni 2021. január 1-jétől. A közúti személyszállítási közszolgáltatások megrendelését szolgáló pályázatokat várhatóan jövőre írják ki.

Az ITM a következő régiók és térségek vonatkozásában tervez szolgáltatásokat megrendelni:
Dél-alföldi közlekedési régió: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye

Dél-dunántúli közlekedési régió: Baranya, Somogy, Tolna megye

Északkelet-magyarországi közlekedési régió: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Északnyugat-magyarországi közlekedési régió: Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala megye

Középkelet-magyarországi régió: Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád megye

Középnyugat-magyarországi közlekedési régió: Fejér, Komárom-Esztergom megye

Közép-magyarországi közlekedési régió: Pest megye ;Csurgó, Nagyatád és térsége (Dél-Dunántúl)

Ibrány, Nagyhalász és térsége (Északkelet-Magyarország)
Jászberény és térsége (Középkelet-Magyarország)
Lenti-Letenye és térsége (Északnyugat-Magyarország)
Martonvásár és térsége (Középnyugat-Magyarország)
Makó és térsége (Dél-Alföld)
Zsámbék és térsége (Közép-Magyarország)

A tervezett felosztás nagyjából lefedi az október elsején megszűnő hét regionális közlekedési központ működési területét. Ezen belül mindegyik nagyobb régióra jut majd egy-egy kisebb területű, térségi hálózat is.