Bár szerdától az időjárás változékonyabbá vált, az ország nagy részén továbbra is jelentős csapadékhiány tapasztalható, a termőtalajból egy teljes évszaknyi víz hiányzik. Az Alpokalja térségében például 60-80 milliméterrel kevesebb eső esett a szokásosnál.
Az elmúlt hónapok csapadékhiánya miatt Magyarország még a 2022-es, súlyos aszállyal terhelt év kezdetéhez képest is kedvezőtlenebb helyzetből indul. A Hungaro MET 90 napos csapadékösszeg-anomáliát ábrázoló térképe szerint az ország szinte minden területén kevesebb eső hullott az átlagosnál. Bár egy csapadékos tavasz részben pótolhatja a téli csapadékhiányt, a szakértők szerint ez nem ugyanolyan hatású. Fehér Balázs meteorológus az Inforádiónak elmondta, hogy a téli csapadék kulcsszerepet játszik a talaj vízkészletének feltöltésében, ennek elmaradása pedig az év folyamán aszályhoz vezethet.
A legnagyobb szükség most nem is az esőre, hanem a hóra lenne, amely olvadáskor fokozatosan szivárog be a talajba, így azt a föld hatékonyabban tudja elraktározni, mint a hirtelen lezúduló esőt. Ha a talaj fagyott, a csapadék nem képes mélyebb rétegekbe jutni. Ráduly László amatőr meteorológus, a Kőszegi Időjárás Előrejelzés Facebook-oldal alapítója megerősítette, hogy 2023 október 11. óta tartósan száraz időszak jellemző, amelyet csak rövid megszakítások tarkítottak. Bár a téli hónapokban a párolgás minimális, és a növények sem vesznek fel jelentős mennyiségű vizet, a tavaszi csapadék elmaradása komoly gondokat okozhat a mezőgazdaságban. Kőszegen például december 15, januárban 27, februárban pedig mindössze 0 milliméter csapadék hullott február 11-ig, a térségben így 60-80 milliméterrel marad el az átlagos mennyiségtől.
Enyingi László, aki Táplánszentkereszten gazdálkodik egy 1,2 hektáros ültetvényen, elmondta, hogy öntözés nélkül már a házi kertekben sem lehet hatékonyan termeszteni. A száraz tél miatt nemcsak a talaj felszíne, hanem a mélyebb rétegek is vízhiányosak. Enyingiék ásott kutakból szivattyúval emelik a vizet egy tározóba, és onnan öntözik szektorokra bontva az ültetvényt. Kiemelte, hogy virágzáskor különösen fontos a vízellátás, mert ilyenkor a fák jelentős mennyiségű vizet vesznek fel.
A gazdák egyre inkább alkalmazkodnak az időjárási szélsőségekhez, és ez az Európai Klíma Paktum egyik fő célkitűzése is. A megelőzés terén azonban kevés eredményt értünk el, hiszen 2024-ben a Föld átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedett. Balázs Bozzay, az Európai Éghajlati Paktum civil nagykövete, a 10 millió fa mozgalom klímaszakértője szerint az alkalmazkodás elengedhetetlen, ha túl akarjuk élni az egyre hosszabb és forróbb nyarakat. A városi fásítás és erdősítés kulcsszerepet játszhat ebben – Szombathely például nemrég telepített egy Miyawaki-erdőt az új Százhold Parkban.
Mivel a csapadék egyre ritkábban esik, viszont akkor nagy mennyiségben, fontos lenne, hogy a víz ne folyjon el, hanem leszivárogjon a gyökérzónáig. A leburkolt városi környezet ezt sok helyen akadályozza, pedig a talaj nedvességtartalma segíti a fák párologtatását, amely hűti a környezetet. Bécsben például az új építési engedélyek feltétele a vertikális zöldítés, Szingapúrban pedig a „szivacsváros” koncepcióval próbálják a városi zöldfelületeket úgy kialakítani, hogy minél több vizet elnyeljenek és megtartsanak.
A száraz, enyhe tél nemcsak a csapadékhiány miatt aggasztó, hanem a kártevők túlélése miatt is. A boróka-tarkadíszbogár például 2016-ban még védett faj volt, de 2020-ban már tömegesen pusztította a tujákat. A téli csapadék hiányában a tuják nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a kártevő könnyebben be tud fúródni a kérgük alá.
A 10 millió fa mozgalom kezdeményezésére idén március 1-jén rendezik meg az első Nemzeti Faültetés Napját, amelyhez magánszemélyek, cégek, intézmények és önkormányzatok is csatlakozhatnak.