Az elmúlt években a klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben jelentkeznek a mezőgazdaságban is. Magyarországon a gazdálkodók mindennapjait már nemcsak az időjárási szélsőségek, hanem a hosszabb távon jelentkező strukturális változások is meghatározzák. A szakemberek szerint a változó éghajlathoz való alkalmazkodás nem lehetőség, hanem kényszer. A talajhasználat újragondolása, a termesztett növények és technológiák átalakítása nélkülözhetetlenné vált.
Milyen konkrét formában jelentkezik a klímaváltozás hatása a mezőgazdaságban?
A mezőgazdaság egyértelműen az egyik legérzékenyebb ágazat az éghajlatváltozás szempontjából. A hőmérséklet folyamatos emelkedése, valamint az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása (például hosszú aszályos időszakok vagy hirtelen, intenzív csapadékesemények) közvetlenül hatnak a növények fejlődésére és a hozamokra. Mindez nemcsak mennyiségi, de minőségi visszaesést is eredményezhet. Emellett a fokozott párolgás miatt a talaj nedvességtartalma drasztikusan csökken, ami komoly vízgazdálkodási problémákat vet fel.
Mennyire súlyos a vízhiány problémája Magyarországon?
Hazánkban a talajba kerülő nedvesség közel felét hasznosítás nélkül elveszítjük – a víz egyszerűen elpárolog, mielőtt a növények felhasználhatnák. Ez a jelenség különösen veszélyes a nyári hónapokban, amikor a növények vízigénye amúgy is magas. A vízhiány következménye a talaj kiszáradása, amely hosszabb távon akár elsivatagosodáshoz is vezethet. Éppen ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a talajnedvesség megtartására, különösen a csapadékos időszakokban.
Mit lehet tenni a talaj vízmegtartó képességének javítása érdekében?
A szakértők szerint az egyik leghatékonyabb módszer a talajforgatás csökkentése. A hagyományos, szántásos talajművelés jelentős nedvességveszteséggel jár, míg a forgatás nélküli, úgynevezett konzerváló művelés során a víz sokkal nagyobb arányban marad meg a talajban. Emellett a talaj felszínének takarása – például növényi maradványokkal vagy mulccsal – szintén gátolja a párolgást, hasonló módon, ahogy egy fedő a fazékon megőrzi a benne lévő víz hőmérsékletét és mennyiségét.
Lehetséges szántás nélkül is jó hozamokat elérni?
Igen, az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a forgatás nélküli művelési technológiákkal is elérhetők olyan hozamok, mint a hagyományos szántással. Az agrárkutatás és a technológiai fejlődés ma már lehetővé teszi, hogy a gazdák szántás nélkül is hatékonyan, fenntartható módon termeljenek. Ugyanakkor a szántásos technológia elhagyása nem megy egyik napról a másikra: szemléletváltást és gyakran beruházást is igényel.
Jelenleg helyesen használjuk-e a termőtalajainkat?
A válasz sajnos nem. Az intenzív művelés, a túlzott bolygatás, valamint az okszerűtlen talajhasználat hosszú távon kimeríti a termőtalajokat. Az éghajlatváltozás következtében megváltoznak a termesztési körülmények is, ami azt jelenti, hogy a megszokott növényfajták már nem biztos, hogy ugyanazt a teljesítményt tudják hozni. Ennek megfelelően nemcsak fajtaváltásra, hanem akár teljes növényváltásra is szükség lehet. A klímaváltozás tehát nem csupán hőmérsékleti, hanem agrárstratégiai kérdés is.
Milyen új növényfajok jelenhetnek meg hazánkban a klímaváltozás következtében?
A jelek szerint a klímaváltozás lehetőséget is rejt magában: olyan növények termesztése válik lehetővé Magyarországon, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Már ma is egyre több helyen terem sikeresen kivi, füge, sőt egyes déli részeken banán is áttelel a kertekben. A jövőben várhatóan olyan mediterrán növények, mint az olajbogyó is megjelenhetnek a hazai ültetvényeken. Ezzel párhuzamosan azonban más növények – például a kukorica vagy több bogyós gyümölcs – egyre inkább visszaszorulnak.
Mekkora problémát jelent az, ha bizonyos növénykultúrák visszaszorulnak?
Ez elsősorban akkor jelent gondot, ha a gazdák és a termelők ragaszkodnak a hagyományos fajtákhoz és technológiákhoz, miközben azok egyre kevésbé működnek az új körülmények között. A görcsös ragaszkodás helyett a rugalmas alkalmazkodás lehet a kulcs: azok a termelők maradnak versenyképesek, akik képesek új növényekre és módszerekre átállni. Az agrárszektor számára ez kihívás, de egyben lehetőség is.
Milyen állapotban vannak jelenleg Magyarország termőterületei?
Hazánk alapvetően kiváló termőtalajokkal rendelkezik, Európa élvonalába tartozunk e téren. Ugyanakkor a talajok „tüdőképessége” – vagyis regenerációs kapacitása – nem végtelen. A túlzott és okszerűtlen használat hosszú távon szerkezeti romlást, a humusztartalom csökkenését, valamint tömörödést és porosodást okoz. Ezek a folyamatok, ha időben nem avatkozunk be, akár visszafordíthatatlan károsodáshoz is vezethetnek.
Milyen szerepet játszanak a műtrágyák és növényvédő szerek a talajok állapotában?
Magyarországon a vegyszer- és műtrágyahasználat összességében alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene körültekintően bánni velük. A precíziós mezőgazdaság lehetőséget ad arra, hogy a talajok és növények aktuális állapotához igazítva, célzottan alkalmazzuk a szükséges inputanyagokat, ezáltal minimalizálva a környezetterhelést. A fenntartható termelés szempontjából ez kulcsfontosságú.
